Sok kertész minden évben dinnyét ültet a kertjébe. De nem mindig sikerül lédús és édes gyümölcsöt termeszteni. Ennek több oka is van.

Az 5 leggyakoribb hiba, ami miatt a dinnye nem édes

A dinnyetermesztés során a kertészek gyakran követnek el olyan hibákat, amelyek miatt a gyümölcs nem lesz édes. Íme a leggyakoribbak.

Rossz fajta ültetése – Nem elég csak dinnyét ültetni – olyan fajtát kell választani, amely megfelel az éghajlatnak. Például sok olyan fajta van, amely kiváló termést hoz, de csak a déli régiókban. Ha a mérsékelt égövben vagy kicsit északabbra termesztik, nem biztos, hogy olyan nagyok és édesek lesznek.

Ezért az első hiba a rossz fajta ültetése

Ültetéskor zónás fajtákat és hibrideket kell választani, lehetőleg beváltakat, vagyis olyanokat, amelyek megfelelnek az Ön éghajlatának.

A korai ültetés a másik hiba

Délen a dinnyét magról vetve azonnal szabadföldbe ültetik, április-májusban.

Mivel a dinnye melegkedvelő növény, jobb, ha nem sietünk az ültetéssel, hanem megvárjuk, amíg a talaj felmelegszik. Egyes kertészek egy trükköt alkalmaznak: agroszövettel takarják le azt a területet, ahol dinnyét terveznek termeszteni, így a talaj gyorsabban felmelegszik. A dinnyét (és a görögdinnyét) ezután elvetik, majd újra lefedik a textíliával, így üvegházi körülményeket teremtenek számukra.

Az elégtelen napsütés és hő szintén okozhatja, hogy a dinnye nem lesz édes

Az árnyékban vagy más növények által leárnyékolt helyen termesztett dinnyének nem lesz a tipikusan édes íze. A dinnyének sok napra és melegre van szüksége ahhoz, hogy cukrot tudjon képezni.

Ha az időjárás felhős és esős a dinnye érési ideje alatt, akkor a gyümölcs kevésbé lesz édes – de ez már az éghajlat ára.

A dinnyét természetesen üvegházba is ültethetjük, hogy megvédjük a rossz időjárástól. De gyakorlati szempontból ez nem mindig jó megoldás: általában egy üvegházban próbálunk helyet spórolni, és minden földdarabon ültetni valamit. De ez a dinnyékkel nem működik – nekik sok helyre és fényre van szükségük.

A túlzott nedvesség is káros a dinnyére nézve

A gyökerei 1 méter mélyre nyúlnak, és ebből a mélységből képesek vizet felvenni. Ugyanakkor a dinnyét általában napos és magasított ágyásokba ültetik, amelyek gyorsan kiszáradnak. Ezért a dinnyét akkor is lehet öntözni, ha a felső talaj nagyon száraz – ezt ritkán, de alaposan és csak ülepedett, meleg vízzel végezzük. Ha sok a nedvesség és a víz hideg, akkor a növényeken gyökérrothadás alakulhat ki.

Az öntözés legjobb alternatívája a mulcsozás. Takarjuk le az ágyásokat szalmával vagy agroszállal, és ezek segítenek megtartani a nedvességet.

Három héttel a betakarítás előtt a dinnyét egyáltalán nem szabad öntözni – ekkor a gyümölcs felhalmozza a cukrot, amelytől a dinnye édessége függ. Ezért hosszan tartó esőzések idején a tetejüket le lehet takarni egy fóliával, hogy megvédjük őket a felesleges nedvességtől.

A nitrogéntrágyázással való túlzásba vitel egy másik hiba

A nitrogénben gazdag gyomok infúziós öntözése a termés gyorsabb növekedéséhez vezet. Ennek azonban van hátránya: a dinnye virágzása késik, így a gyümölcs íztelenül nő.

Az édességhez a dinnyének foszforra és káliumra van szüksége, ezért tápoldatozhatod hamuzsír infúzióval – 10 liter vízre 1 csésze.

A dinnye fontos a csipegetés

Ha ez nem történik meg, akkor a bokroknak sok, de kicsi gyümölcse lesz. A fő szárat 4-5 levél megjelenése után csípjük meg. Az oldalhajtásokat – csak a petefészek megjelenése után, és ezeken is 4-5 levél marad.

A dinnyét leggyakrabban gyökérrothadás, lisztharmat, lisztharmat, lisztharmat, levéltetű, fehérlegy, májusi bogárlárva és pókhálós atka „támadja”. Ezért ajánlatos a dinnyét kéthetente biológiai készítményekkel kezelni, vagy népi gyógymóddal – fokhagymafőzettel – permetezni.

Ehhez 150 g fokhagymát (gerezdeket) összezúzunk (vagy reszelőn lereszeljük, turmixgépben vagy húsdarálóban összeturmixoljuk) és vízzel leöntjük, majd 2 napig állni hagyjuk, és leszűrjük.